BH2000. 103

I. A biztosítási ajánlat felvételénél az üzletkötő az ajánlatban szereplő kérdések tekintetében a biztosító megbízottjaként jár el [Ptk. 537. § (2) bek., 539. § (1) bek., 5. § (1) bek.]. II. Felfüggesztő feltételhez kötött biztosítási szerződés hatályának beállta [Ptk. 228. § (1) bek.]. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperesek kötelesek megtéríteni az I. r. felperesnek a perbeli bolt tűzesetével kapcsolatos kárát. Kimondta, hogy az I. r. alperes megtérítési kötelezettsége az épületért 1 100 000 forint, az üzemi berendezésre 400 000 forint, az árukészletre 18 000 000 forint, a mellékköltségre 975 000 mértékig, a II. r. alperes megtérítési kötelezettsége pedig az ezt meghaladó kárra az épületért 3 000 000 forint, üzemi berendezésre 500 000 forint, árukészletre 15 000 000 forint értékig áll fenn. A másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, a II. r. alperessel szemben az I. r. felperes keresetét elutasította, egyebekben helybenhagyta. A jogerős részítélet az indokolásában megállapította, hogy a II. r. felperes az I. r. felperes képviselőjeként 1995. június 29-től kezdődő kockázatviseléssel kereskedelmi és ipari vállalkozások javára szóló vagyonbiztosítási szerződést kötött az I. r. alperessel. Ez a megállapodás tűzkár esetére az épületet 1 100 000 forint, az abban elhelyezett műszaki és kereskedelmi berendezéseket 400 000 forint, a földfelszín felett tárolt készleteket 18 000 000 forint, a mellékköltségeket 975 000 forint felső határ mellett biztosította. Az I. r. felperes 1995. szeptember 4-én tárgyalt a II. r. alperes üzletkötőjével, amelynek eredményeként vállalkozók összevont vagyonbiztosítási szerződésének a megkötésére irányuló ajánlatot tartalmazó, az üzletkötőtől kapott űrlapot töltött ki, és adott át a részére. Az üzletkötő a blankettán a kockázatviselés kezdetét 1995. szeptember 5. napjában jelölte meg, és az első negyedévre szóló biztosítási díjat átvette. Ez az okirat a biztosító helytállási kötelezettségnek felső határát, az épület vonatkozásában 3 000 000 forintban, a gépek és műszaki berendezések tekintetében 500 000 forintban, az anyagokat és árukat illetően 15 000 000 forintban határozta meg. A műszaki boltban 1995. szeptember 11-én tűz ütött ki. Az I. r. felperes a kárigényét másnap bejelentette a II. r. alperesnek, 12-13-án helyszíni szemlét tartott a II. r. alperes, majd szeptember 15-én az I. r. felperes szeptember 4-én kelt ajánlatát visszautasította. Az I. r. felperes az I. r. alperesnél kárbejelentést nem tett, ennek ellenére szeptember 14-én annak szakértői is megjelentek a helyszínen, de a kártérítéstől elzárkóztak. A jogerős részítélet az indokolásában kifejtette, hogy az I. r. felperesnek az I. r. alperessel érvényes és hatályos szerződése állt fenn, amelyet a felek a biztosítási esemény bekövetkeztéig nem szüntettek meg. A Ptk. 218. §-ának (3) bekezdése szerint ha jogszabály, vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött vagyonbiztosítási szerződés megszűnését mind a jogszabály, mind a felek megállapodása annak írásban történő felmondásához köti. A perben nem vitás tényállás szerint ez egyik fél részéről sem történt meg. A Ptk. 537. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. A II. r. alperes az I. r. felperes 1995. szeptember 4. napján kelt ajánlatát 1995. szeptember 15-én visszautasította. A II. r. alperes ezért alappal hivatkozott arra, hogy ennek következtében köztük megállapodás nem jött létre. A visszautasító jog gyakorlása nem minősült joggal való visszaélésnek [Ptk. 5. § (1) bekezdés]. Ennek megítélése során ugyanis értékelni kellett az I. r. felperes képviseletében eljáró II. r. felperesnek azt a magatartását is, hogy az 1995. szeptember 4-én kitöltött ajánlat díjösszesítő rovatának negyedik sorában - az akkori tényleges helyzetnek meg nem felelő - tájékoztatást adott a II. r. alperesnek, amely szerint azt közölte, hogy az általa biztosítani kívánt vagyontárgyakra más biztosítónál biztosítással nem rendelkezik. A perben rendelkezésre álló adatok nem cáfolják meg azt a II. r. alperesi állítást, amely szerint nem a tűzeset, illetőleg a tűzkár bekövetkezése, hanem az említett körülmény váltotta ki az ajánlat visszautasítását. A visszautasítás jogszerűsége azzal a következménnyel járt, hogy az I. r. felperes és a II. r. alperes között biztosítási szerződés nem jött létre. Ennek hiányában pedig a II. r. alperes megtérítési kötelezettsége a bekövetkezett biztosítási eseményért nem állapítható meg. Az I. r. felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet II. r. alperesre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését és ebben a részében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének a helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a jogerős részítélet a támadott részében azért jogszabálysértő, mert az anyagi jogszabályt tévesen alkalmazta, továbbá iratellenes, és egyes bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott, ezért megalapozatlan. A biztosító által használt blankettaszerződés-nyomtatvány (biztosítási ajánlat) adatait nem a II. r. felperes, hanem a biztosító üzletkötője töltötte ki. Ez a személy a tanúvallomásában elmondta, hogy a II. r. felperes tájékoztatta őt a fennálló biztosítási szerződéséről. A peradatok szerint nem a másik szerződés léte, hanem a tűzkár bekövetkezése váltotta ki az ajánlat visszautasítását. A biztosító ügynöke jelölte meg a kockázatviselés kezdő időpontját, majd a II. r. alperes befogadta az ajánlatot, és befizette a díj első részletét, s ezt követően a káresemény bekövetkezése, annak felmérése és ismerete után utasította vissza az ajánlatot. A II. r. alperes a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezésének a hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részében azt tévesen állapította meg, hogy az I. r. felperes és a II. r. alperes között a biztosítási szerződés nem jött létre. A biztosítási ajánlat felvételénél az üzletkötő az ajánlatban szereplő kérdések tekintetében a II. r. alperes biztosító megbízottjaként járt el. Az üzletkötő a kockázatviselés időpontját dátumszerűen közölte írásban, majd a biztosítási díjak I. negyedévre eső díját is átvette. A Ptk. 539. §-ának (1) bekezdése a szerződés hatálybalépését a díj befizetéséhez köti, ezért az I. r. felperes alappal értelmezte úgy a II. r. alperes üzletkötőjének nyilatkozatát, hogy a kockázat beállásával a szerződés is létrejön közöttük, miután egyébként valójában az üzletkötő által meghatározott ajánlatot tette meg a saját ajánlataként. Ugyanakkor az I. r. felperes az írásban tett ajánlatában nem vitásan arról nyilatkozott, hogy a biztosításban szereplő vagyontárgyakra más biztosítónál biztosítással nem rendelkezik. Ebben az időben az I. r. felperesnek vagyonbiztosítása állt fenn az I. r. alperesnél, amelyről egyébként a II. r. alperes üzletkötőjét tájékoztatta. A valóságos helyzetnek megfelelő szóbeli tájékoztatás és az írásbeli ajánlatban szereplő nyilatkozat tartalma a bizonyítékok mérlegelése alapján akként értékelhető, hogy az írásban tett ajánlatnak megfelelő tartalommal akkor jön létre szerződés, ha az ajánlatot tevő I. r. felperes legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezéséig megteremti azt a helyzetet, amelyről az ajánlatában nyilatkozott. A szóbeli közléstől eltérő írásbeli ajánlat tartalma a szerződés hatályának beálltát, felfüggesztő feltétel bekövetkezésétől tette függővé [Ptk. 228. § (1) bekezdés], ami az adott esetben az ajánlatban szereplő nyilatkozat alapján azt jelentette, hogy az I. r. felperes a másik biztosítónál fennálló biztosítását legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezéséig megszünteti. Ebből következően az I. r. felperes és a II. r. alperes között az említett felfüggesztő feltétellel jött létre a biztosítási szerződés, annak hatálya azonban azért nem állt be, mert a felfüggesztő feltétel nem következett be. Az említett tartalommal létrejött biztosítási szerződés alapján a II. r. alperes ebből az okból nem köteles helytállni. A Legfelsőbb Bíróság a most kifejtett indokok alapján a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében - öt hivatásos bíróból álló tanácsban [Pp. 11. §-ának (5) bekezdése] eljárva - hatályában fenntartotta a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését. (Legf. Bír. Pfv. X. 22.668/1998. sz.)