BH1999. 365.

Eltérő szakértői vélemények értékelése biztosítási jogvitában [Ptk. 536. § (1) bek., 548. §, 553. § (1) bek., Otthon Biztosítási Szabályzat 4.1.1 pont, Pp. 164. §, 177. § (1) bek., 182. § (3) bek.]. A felperes 1994. június 23-án P. Sz. Családi Otthon Biztosítási szerződést kötött az alperessel a tulajdonában álló lakásra, amelybe 1994. október 6-án, a délutáni órákban ismeretlen személy behatolt, és onnan különböző ingóságokat tulajdonított el. A felperes feljelentése folytán indult nyomozási eljárás során P. D. nyomszakértő megvizsgálta a bejárati ajtón található hengerzár-betéteket, és azok szétfűrészelése után megállapította, hogy azok belső szerkezeti elemein idegen vagy álkulcs használatának nyoma nem észlelhető. Úgy nyilatkozott, hogy ezek a zárak kellő szakismeret birtokában speciális álkulccsal is működtethetők. Kimutatta továbbá, hogy a felperes által átadott 3 db saját kulcs közül egy-egy darabon gépi másolótól származó csúszási nyomok láthatók. Az első fokú bíróság P. D. időközben bekövetkezett halála miatt a perben meghallgatta H. J. nyomszakértőt, aki előadta, hogy a hengerzár megfelelő ismeretek és eszközök birtokában álkulccsal is működtethető úgy, hogy a saját kulcstól eltérő nyomokat nem hagy maga után. Az alperes azonban a biztosítási szerződés teljesítése elől elzárkózott, mert az általa felkért E. I. nyomszakértő úgy nyilatkozott, hogy a hengerzár álkulccsal csak észlelhető nyomok hátrahagyásával nyitható ki. Ezért a felperes keresetében a biztosítási szerződés teljesítése jogcímén, a betörésből származó kára megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Az első fokú bíróság közbenső ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy az alperes köteles helytállni a lakásban 1994. október 6-án történt betörés következményeiért. Abból indult ki, hogy az alperes P. Sz. Családi Otthon Biztosítás Különös Feltételei 4.1.1 pontjának d) és e) alpontjai szerint a biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tettes a biztosított lezárt helyiségbe álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy betöréses lopás, illetőleg rablás útján megszerzett eredeti vagy másodkulccsal hatol be. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként igazoltnak látta, hogy az elkövető a felperes lakását olyan hamis kulccsal nyitotta fel, amely a zárbetéten nem hagyott nyomokat. Rámutatott, hogy ez kellő alapul szolgál az alperes helytállási kötelezettségének beállásához. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az első fokú bíróság döntését - lényegében annak helyes indokai alapján - helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az ítélet hatályon kívül helyezése, az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Ebben azt sérelmezte, hogy mindkét, korábban eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta P. D. és E. I. szakértők egybehangzó véleményét, mely szerint a hengerzárbetétet észlelhető nyomok hátrahagyása nélkül, álkulccsal nem lehet működtetni. Kifogásolta azt is, hogy az utóbbi nyilatkozatát csak mint alperesi előadást vette figyelembe. Álláspontja szerint vizsgálni kellett volna a felperes lakásának saját kulcsain található, másolásra utaló csúszási nyomok eredetét is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájárulása alapján a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos. Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést a biztosítási esemény bekövetkezésének téves megállapításában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése]. A perben nem vitás tényállás szerint a felek között a Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése és 548. §-a által szabályozott vagyonbiztosítási szerződés jött létre. A Ptk. 553. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül köteles szolgáltatását teljesíteni. Az alperes P. Sz. Családi Otthon Biztosítás Különös Feltételei 4.1.1 pontjának d) és e) alpontjai a biztosítási események közé sorolják azt, ha a tettes a biztosított lezárt helyiségbe álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy betöréses lopás, illetőleg rablás útján megszerzett eredeti vagy másodkulccsal hatol be. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a perben a bizonyítás kötelezettsége azt a felet terheli, akinek érdekében áll, hogy a bíróság valamely tényt valónak fogadjon el. A jelen eljárás során a felperes kívánt jogot alapítani arra, hogy a szabályzat idézett rendelkezése által meghatározott biztosítási esemény bekövetkezett, ezért azt neki kell igazolnia, illetőleg az ő terhére kell figyelembe venni, ha ez nem vezet eredményre. A Pp. 177. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. A Pp 182. §-ának (3) bekezdése szerint azonban, ha a vélemény homályos, hiányos, önmagával, más szakértő leletével vagy a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni, ha pedig ez nem vezet eredményre, más szakértőt kell véleményadásra felhívni. A korábban eljárt bíróságok helyesen mutattak rá, hogy az alperes egyoldalú felkérése alapján közreműködő E. I. magánszakértői véleményét csak mint az alperes személyes előadását, szakmai véleményét lehetett figyelembe venni. Ez a minősítés azonban nem zárta ki, hogy aláhúzza a nyomozási szakban eljárt P. D. nyomszakértő és az első fokú bíróság által meghallgatott H. J. nyomszakértő véleményei közötti eltérést és az ebből adódó ellentmondás feloldásának szükségességét. Mivel ez P. D. halála miatt a két szakértő együttes meghallgatásával már nem érhető el, indokolt az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság felkérése a véleményadásra. Amennyiben ennek eredményeként az volna megállapítható, hogy létezik olyan eszköz és módszer, amelynek alkalmazásával a hengerzárbetét saját és másolt kulcsok nélkül is nyom nélkül nyitható, előtérbe kerülhetnek a betörést követő helyszíni szemle során rögzített nyomok és adatok. Elvileg nem zárható ki, hogy ezeknek, valamint a káreseménnyel összefüggő egyéb adatoknak a felhasználásával a felperes kizárásos alapon is bizonyíthassa, hogy a behatolás valamely biztosítási eseményt is megvalósító módon történt. Ezen a téren különös jelentősége lehet annak a - korábban eljárt bíróságok által egyáltalán nem vizsgált - ténynek, hogy a felperes által felmutatott és P. D. szakértő által megtekintett eredeti kulcsok egyikén másolásból származó húzási nyomok találhatók. Tekintettel arra, hogy a perbeli jogvita csak a fent írt körülmények részletes vizsgálata nélkül megnyugtatóan nem dönthető el, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.256/1998. sz.)