1999. évi CXXIV. Törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

Cikk tartalomjegyzék
1999. évi CXXIV. Törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Nemzetközi együttműködés
Határozatok közzététele
A Felügyelet vezetői és alkalmazottai
Összeférhetetlenség
Titoktartási kötelezettség
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatályukat vesztő jogszabályok
Összes oldal
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.

2. § A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabványozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magán-nyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.

3. § A Felügyelet hatásköre kiterjed:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdérol szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.),

c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,

d) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.),

f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

g) a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

h) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,

i) az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények,

j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.

4. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt az e törvényben és a 3. §-ban felsorolt törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.

(5) A Felügyelet tevékenységéről minden év március 31-éig beszámol a Kormánynak, továbbá minden év július 31-éig közzéteszi éves tájékoztatóját.

(6) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő, és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.