Összes | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z

B

Fogalom Definíció
Baleset

a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépõ külsõ ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
Balesetbiztosítás

olyan biztosítási szerzõdés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
BBP-biztosítás

(BBP Baleset Betegség Poggyász + Asszisztansz) külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, de a legtöbb ilyen módozat tartalmaz különbözõ segítségnyújtási szolgáltatásokat is.
Befektetéshez kötött életbiztosítás

az életbiztosítási termékek új generációja, a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetõségekkel. A szerzõdõ által befizetett díjakat a biztosító, a szerzõdõ által kiválasztott befektetési alapokba fekteti, a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerzõdõ a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között.
Befektetési hozam

a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentõs hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.
Belépési kor

életbiztosításoknál a biztosítási szerzõdés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
Bemutatóra szóló kötvény

a kedvezményezettjelölés során a szerzõdõ úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába; a kötvény kvázi értékpapírként funkcionál.
Betöréses lopás

a vagyonbiztosítási szerzõdésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetõjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erõszakos vagy lopott, illetõleg hamis kulccsal történõ behatolás.
Betegségbiztosítás

biztosítási szerzõdés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Helyesebb elnevezése egészségbiztosítás és ma már inkább ez az általánosan elfogadott.
Bizonyítási teher

eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
Biztosítási érdek

vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszûnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta –, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik. Az érdekmúlás tényét mindig be kell jelenteni a biztosítónak.
Biztosítási összeg

a biztosítási szerzõdésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felsõ határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)
Biztosítási díj

a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerzõdés rögzíti. Ha az esedékességtõl számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerzõdés minden értesítés nélkül, automatikusan megszûnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
Biztosítási esemény

a szerzõdésben rögzített olyan jövõbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tûz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott idõpont elérése, balesetbiztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.
Biztosítási idõszak

a szerzõdésben megjelölt idõszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettõl eltérõ is. A szerzõdés felmondásánál is nagy jelentõsége van.
Biztosítási titok

minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztositási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerzõdéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevõket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerzõdés - bármilyen okból - nem jött létre.
Biztosító

biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
Biztosító egyesület

önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában mûködõ, biztosítási tevékenységet végzõ szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét a PSZÁF engedélyezi, és ellenõrzi mûködését is.
Biztosító szövetkezet

szövetkezi formában mûködõ biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az PSZÁF engedélyezi, és ellenõrzi mûködését is.
Biztosított

a biztosítási szerzõdés fontos alanya, az õ életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerzõdõ fizeti. Ez alól kivétel a felelõsségbiztosítás, mivel a felelõsségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerzõdõvel.
Biztosítási kötvény

kötvény
Biztosítási szaktanácsadó

megbízási szerzõdés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szaktanácsot; biztosítási szerzõdést nem közvetíthet. (kb 60 szaktanácsadó rendelkezik Felügyeleti engedéllyel)
Biztosítási törvény
  1. január 1-jén hatályba lépett magas szintû jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
Biztosító részvénytársaság

részvénytársasági formában mûködõ biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
Biztosítópénztár

teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végzõ, sajátos egyesületi (pénztári) formában mûködõ, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyezõ pénztár. Tevékenységüket a PSZÁF felügyeli.
Bonus

díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével vagy a következõ évi díj csökkentésével (pl. kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás).
Bróker

alkusz