a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentõ magatartás. Ellentétben a kármegelõzéssel ez a kötelezettség szerzõdési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

az ajánlat elfogadását és a szerzõdés létrejöttét igazoló okirat. (A szerzõdés megkötését igazoló vény!) Nem minõsül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytol való megmentése, illetõleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerzõdés tartalmazza azt a határidõt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidõ elmulasztása egyébként nem jogvesztõ.

a károkozásért való felelõsség százalékos megosztása a károkozásban részt vevõk között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelõsség, akkor "A" (illetõleg felelõsségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebbõl térítik meg a biztosítással nem rendelkezõ, gépjármû üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsõsorban személyi sérüléses károkat is.

az életbiztosítási szerzõdés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerzõdõ nevezi meg; ha a szerzõdõ és a biztosított személye nem azonos, a szerzõdéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerzõdõ aõ biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkoztával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejûleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerzõdés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzõdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

lásd kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás

a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzödés kizár a biztosítási fedezetböl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (mentesülés)

elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetõleg milyen biztosítási díjért vállalja.

döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minõsítik saját kockázataikat, illetõleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non life ág mûvelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés elött már kompozit engedéllyel rendelkezõ biztosítók azonban mindkét ágat tovább mûvelhetik.

a törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvõképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerû ügyleteit kötheti meg törvényes képviselõje nélkül. Korlátozottan cselekvõképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti idõszakban; illetõleg az is, akinek cselekvõképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.

a biztosítási szerzodés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzodés megkötését kötelezõvé teheti: legismertebb formája a kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.

a biztosított, a szerzõdéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjáb lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdõívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)