a biztosító a szerzõdésben meghatározott önrészesedést - melynek mértéke százalékban, és/vagy összegben kerül meghatározásra - a kártérítési összegbõl levonja. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem fizet kártérítést.

a biztosító szolgáltatásai nem minõsülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelõsségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.) További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de; maximum 50 ezer forint a számított adóból levonható, illetõleg visszaigényelhetõ.

a biztosítási baleset-fogalom lényeges eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.

a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerzõdés, amelyhez kiegészítõ biztosítások is köthetõk.

(bróker vagy makler) a biztosítási alkusz a biztosítási szerzõdést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás létrejötte esetén a biztosított vagy a biztosítóval szerzõdõ fél pozíciójába kerül. Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely az alkusz közvetítésével létrejött szerzõdésben a biztosítási kockázatot elvállalja. A biztosítási alkusz elõkészíti a biztosítási szerzõdés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerzõdés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történõ közremûködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerzõdés teljesítésében és lebonyolításában való közremûködésre. A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi muhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, felelõs. (kb. 250 alkusz rendelkezik Felügyeleti engedéllyel).

törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerzõdésnek tartalmaznia kell.

ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerzõdésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés.

a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjármûvek) értékének az idõmúlás, illetõleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

olyan biztosítási szerzõdés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

az életbiztosítási termékek új generációja, a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetõségekkel. A szerzõdõ által befizetett díjakat a biztosító, a szerzõdõ által kiválasztott befektetési alapokba fekteti, a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerzõdõ a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között.

életbiztosításoknál a biztosítási szerzõdés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.

a vagyonbiztosítási szerzõdésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetõjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erõszakos vagy lopott, illetõleg hamis kulccsal történõ behatolás.

eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.

a biztosítási szerzõdésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felsõ határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)

a szerzõdésben rögzített olyan jövõbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tûz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott idõpont elérése, balesetbiztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.

minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztositási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerzõdéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevõket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerzõdés - bármilyen okból - nem jött létre.

önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában mûködõ, biztosítási tevékenységet végzõ szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét a PSZÁF engedélyezi, és ellenõrzi mûködését is.

a biztosítási szerzõdés fontos alanya, az õ életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerzõdõ fizeti. Ez alól kivétel a felelõsségbiztosítás, mivel a felelõsségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerzõdõvel.

megbízási szerzõdés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szaktanácsot; biztosítási szerzõdést nem közvetíthet. (kb 60 szaktanácsadó rendelkezik Felügyeleti engedéllyel)

részvénytársasági formában mûködõ biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével vagy a következõ évi díj csökkentésével (pl. kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás).

gépjármûvek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés illetõleg rongálás kockázatokkal. Az autó-casco a legismertebb, de van hajó-casco, légijármû-casco... stb. is.

a cselekvõképesség hiánya. A cselekvõképtelen személy nem köthet szerzõdéseket; nevében törvényes képviselõje jár el. Cselekvõképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

a biztosítási díj szerzõdésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási idõszak egészére, egy összegben és elõre esedékes, de a szerzõdések általában részletfizetést tesznek lehetõvé. A díjfizetés elmulasztása a szerzõdés megszûnését eredményezi.

lehetõség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentõsen) lecsökken.

az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a késõbb bekövetkezõ biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

az esedékes díj késõbbi idõpontban történõ megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

polgári jogi szerzõdés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeirol lemond.

a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - elõzetesen elvállalja a kockázatokat. Az elõzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármû üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerzõdést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell!)

olyan szerzõdés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott idõpont (életkor, nyugdíjbavonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult(kedvezményezett a szerzõdés bizonyos szolgáltatásaira, maga a biztosított is lehet).

jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerzõdésben. Ha a biztosítási érdek megszûnik, a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.

a biztosító a biztosítási szerzõdés értékének megõrzése ill. az alulbiztosítottság elkerülése érdekében évente, a biztosítás évfordulóját megelõzõen a KSH adatai alapján indexálja (megemeli) a biztosítási összegeket. A biztosító indexált ajánlatát nem kötelezõ elfogadni, de ebben az esetben egy vagyonbiztosításnál fennáll az alulbiztosítottság veszélye.

a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevõ fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelés pénznemének inflációja.

a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerzõdésben meghatározott esetekben. Lásd még: általános felelõsségbiztosítás, munkáltatói felelõsségbiztosítás, termék felelõsségbiztosítás, környezetszennyezési felelõsségbiztosítás, szakmai felelõsségbiztosítások, KGFB.

a határozott idõszakra megkötött biztosítási szerzõdés érvényességi tartamát jelenti.

számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.

a hitelintézet vagy a hitelezõ által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerzõdés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerzõdéskötéskor a hitelezõre engedményezi.

a szerzõdésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerzõdés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerzõdés fenntartását szolgálja.

ha a kárt gépjármû okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékaiban, közmûvekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.

egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott idõtartamon át rendszeres járadékra jogosult.

a szerzõdés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntetõ-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.

a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentõ magatartás. Ellentétben a kármegelõzéssel ez a kötelezettség szerzõdési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

az ajánlat elfogadását és a szerzõdés létrejöttét igazoló okirat. (A szerzõdés megkötését igazoló vény!) Nem minõsül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytol való megmentése, illetõleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerzõdés tartalmazza azt a határidõt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidõ elmulasztása egyébként nem jogvesztõ.

a károkozásért való felelõsség százalékos megosztása a károkozásban részt vevõk között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelõsség, akkor "A" (illetõleg felelõsségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebbõl térítik meg a biztosítással nem rendelkezõ, gépjármû üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsõsorban személyi sérüléses károkat is.

az életbiztosítási szerzõdés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerzõdõ nevezi meg; ha a szerzõdõ és a biztosított személye nem azonos, a szerzõdéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerzõdõ aõ biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkoztával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejûleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerzõdés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerzõdés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.

lásd kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás

a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzödés kizár a biztosítási fedezetböl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (mentesülés)

elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetõleg milyen biztosítási díjért vállalja.

döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minõsítik saját kockázataikat, illetõleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non life ág mûvelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés elött már kompozit engedéllyel rendelkezõ biztosítók azonban mindkét ágat tovább mûvelhetik.

a törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvõképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerû ügyleteit kötheti meg törvényes képviselõje nélkül. Korlátozottan cselekvõképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti idõszakban; illetõleg az is, akinek cselekvõképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.

a biztosítási szerzodés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzodés megkötését kötelezõvé teheti: legismertebb formája a kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.

a biztosított, a szerzõdéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjáb lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdõívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)

meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerzõdések. munkáltatói felelõsségbiztosítás: a biztosítási szerzõdés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelõsséggel tartozik.

pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási idõszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következõ idõszak díjait növeli.

olyan, az életbiztosítási szerzõdésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetõleg a szerzõdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszünése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás) ( díjmentesítés)

olyan (általában baleseti eredetû) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.

matematikai törvényszeruség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínûsége annak, hogy egy meghatározott idõszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.

a károkozónak (felelõsségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekbol, az életvitel elnehezülésébol, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból.

a népszámlálás adatai alapján összeállított halandói tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is készítenek.

a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tûzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minõsége, az épület szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.

alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

a díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdések - eredeti tartalommal történõ - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetõség, ha a szerzõdésben kifejezetten kikötötték!

az élet- és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggõ fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerzõdés megszüntetést jelenti (pl: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszûnés). Ha erre a szerzõdéskötéstõl számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt - pótlékokkal együtt - vissza kell fizetni.

a biztosított vagyontárgy olyan mértékû károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind mûszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

törlés

a biztosítás szerzõdés kulcsszereplõje. Õkezdeményezi a szerzõdéskötést ajánlat, õ jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Õ köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.

jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerzõdés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszünnek. A biztosítási szerzõdés megszünhet: idõszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.

a felelõsségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegû megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tõke mértéke függ a havi járadék összegétol, valamint a jogosult életkorától.

a több évre megkötött biztosítások szerzõdõinek adott díjengedmény. Idõ elõtti megszünés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

olyan felelõsségbiztositás, amely a termék elõállítóját, forgalmazóját, illetõleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.

a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltûnése, vagy olyan mértékûkárosodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték)

a törlés tényének írásban való közlése a szerzõdõvel. A törlésértesítõ kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezõvé a biztosító számára.

az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerzõdéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy késõbbi idõponttól vállalja (pl. hat hónap).

a szerzõdés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása késõbb a biztosító mentesülését eredményezheti.

olyan tevékenység folytatása, amely gépek mûködtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.

természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetõleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tûz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.

az életbiztosítási szerzõdések - lejárat elõtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerzõdésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerzõdés elsõ éveiben elõnytelen ezzel a módszerrel élni.

a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerzõdés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegû, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.

a típusszerzõdéseket kiegészítõ, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerzõdés szerves része.

olyan elõrelátó, tervszerû emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkezõ, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.